Itt van például február 2-a, a keresztény liturgiában Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. (És, persze, ezen a napon figyeljük árgus szemekkel a medvét is, vajon megijed-e az árnyékától, de a népi megfigyelések szerint barlangból való óvatos kikémlelése esetén soha nincs a mancsában gyertya, így most ezzel a hagyománnyal nem foglalkozunk…) Az e napon való gyertyaszentelés a XII. században terjedt el a keresztény egyházban, és a templomokban mindmáig ekkor végzik ezt a rítust. A megszentelt gyertyák aztán az egész év során fontos szerephez jutnak. Amellett, hogy még ekkor, február 2-án, a szentmise keretében gyertyás körmenetet tartanak, a megszentelt gyertyák fontos kellékei lesznek a húsvétnak, karácsonynak és más kiemelkedő egyházi ünnepnek is.
Gyertyaszentelőről származó gyertyát égettek a betegek és a halottak mellett, hiszen ez a gyertya magát Krisztust jelképezi, de az újszülött bölcsője mellett is, megkereszteléséig gyertya ragyogott. A villámlás és a jégverés távoltartására a gazdák körében sokáig használatos módszer volt, hogy a vihar kitörésekor szentelt gyertyát gyújtottak, hogy ennek segítségével kerüljék el a tűz- és káreseteket.
A következő nap, február 3-a, Szent Balázs és a róla nevezettek ünnepe. Mondani sem kell, gyertyához kötődő ünnep. Mi köze a szentnek a gyertyákhoz? A kulturális emlékezet kétféle legendát is őriz ezzel kapcsolatban. Az első szerint, az akkor még Balázs püspök megmenti egy gyermek életét, akinek halszálka akad a torkán. A fiú édesanyja hálából gyertyát ajándékoz a püspöknek. A másik történet úgy tartja, hogy egy alkalommal visszaadta egy asszonynak a disznaját, melyet farkas rabolt el. A nő kenyérrel, hússal és gyertyával hálálta meg a jótettet. Szent Balázs alakja tehát több ponton is kapcsolódik a gyertyákhoz, és a szálkás eset nyomán még ma is a torokbetegségek ellen védő szentként tartják számon. Magyarországon egészen a XX. század elejéig komoly kultusza volt a tiszteletének, hiszen hazánkban a torokgyík rengeteg áldozatot szedett, segítséget sokan a február 3-i balázsolástól reméltek.
Balázsoláskor, avagy a Balázs-áldás vételekor a pap úgy imádkozik a betegségtől való védelemért, hogy a gyermek álla alá két, keresztbe helyezett gyertyát tart. Sajnos a Balázs-naphoz kötődő másik hagyomány, a balázsjárás szokása mára kiveszett; ennek alkalmával maskarába bújt gyerekek jártak házról házra, hogy adományokat gyűjtsenek tanítóiknak…
A februári gyertyák aztán szépen lassan átvezetnek a farsangon, míg el nem érkezünk a húsvétot megelőző negyven naphoz, a nagyböjti időhöz. Az adventi készülődéshez hasonlóan, a vallásos, feltámadást váró családok rendre meggyújtott gyertyák mellett imádkoznak ezekben a hetekben. Húsvét vasárnap a gyertyaszentelőkor megáldott gyertya lobban majd fel a templomokban.
Végül emlékezzünk meg egy másik kultúrkör ez idő tájt esedékes ünnepéről, a kínai holdújévről is. A világ népességének negyede számára ugyanis ez a legnagyobb ünnep az évben. Európai naptárunk szerint a február 4-éhez legközelebb eső újhold napján ünneplik, így mindig január 21-e és február 21-e között kerül rá sor. A holdújév ünnepén pedig mi más emelhetné a hangulatot, mint milliónyi lámpás, mécses és gyertya…?